Amit a fa kezeléséről tudni kell

Kedves Vásárlónk! Azért, hogy Ön minél tovább és minél megelégedettebben használja a nálunk forgalmazott fából készült termékeket, szeretnénk egy kis segítséget nyújtani. Kérjük, szánjon néhány percet arra, hogy megismerje a faanyag legfontosabb tulajdonságait, a fa védelmével, ápolásával kapcsolatos alapvető tudnivalókat.

1. Mit tud a fa?

A fa egészen különleges anyag.

Az agyag és a kÅ‘ mellett a fa az emberek legÅ‘sibb építÅ‘anyaga.

Emellett bútor-, kert- és belsÅ‘építészeti alapanyag, játékok, használati tárgyak, eszközök, tálalók és konyhai eszközök anyaga.

Napjainkban újra felfedezzük, újra elÅ‘nyben részesítjük ezt a csodálatos, természetes növényi anyagot.

Az ember faanyag iránti szeretete nemcsak szépségének és természetességének, hanem számtalan egyéb, jó tulajdonságának is köszönhetÅ‘.

 

A faanyagnak számtalan speciális tulajdonsága van, amellyekkel nem rendelkezik semmilyen más anyag.

• A fa könnyen és jól feldolgozható, minden része maradéktalanul és számtalan területen hasznosítható.
• Természetes rostszerkezete –kis fajsúlya ellenére- nagy szilárdságot és hajlékonyságot kölcsönöz a fának.
• Kiváló hÅ‘szigetelÅ‘: a fa jobban felfogja a hideget és a meleget, mint más anyagok.
• ZajszigetelÅ‘.
• Talán megdöbbentÅ‘, de igaz: az elég vastag épületfa részek, pl. gerendák a tetÅ‘szerkezetnél, nagyobb ellenállást tanúsítanak tűzzel szemben, mint az acélszerkezet.
• MegfelelÅ‘ védelem, ápolás mellett igen tartós anyag.
• A fa felülmúlhatatlan, mint emberközeli, dekoratív, „meleg hatású” anyag, amelyet jól esik nézni és megfogni.

 2. A fa kártevÅ‘i, ellenségei

• Fizikai behatások: HÅ‘mérséklet, páratartalom, fény, levegÅ‘szennyezettség

 

A hideg és a meleg, a nedvesség és a szárazság ugyanúgy veszik igénybe a fát, mint minden más anyagot.

Az ilyen igénybevétel során a rostos, hajlékony fának a sprÅ‘d anyagokkal szemben elÅ‘nyei vannak: a fa „dolgozhat”, módosíthatja a formáit anélkül, hogy szilárdságából veszítene.

Ennek ellenére a nedvesség okozta veszélyt nem szabad alábecsülni, mivel a nedves faanyag mindenek elÅ‘tt a gombának ad ideális táptalajt.

 

A kültéri faszerkezetek, bútorok, tárgyak károsítói a napfényben levÅ‘ ultraibolya (UV) sugarak, melyek tartós és közvetlen hatására szétroncsolódik a lignin nevű anyag, amely a fa sejtjeinek kötÅ‘anyaga.

A roncsolás a felületen kezdÅ‘dik: szürke lesz, mállik és megnyílik a nedvesség és gombafertÅ‘zések elÅ‘tt.

 

A levegÅ‘ben lévÅ‘ vegyi szennyezÅ‘anyagok ugyanakkor sokkal kisebb mértékben veszélyeztetik a fát, mint más anyagokat, gondoljunk csak a kÅ‘ kéndioxid általi, vagy a fémek oxidálás miatti roncsolódására.

 

• ÉlÅ‘ organizmusok, kártevÅ‘k: baktériumok, gombák, rovarok

 

Mint természetes, élÅ‘ anyag, a fa része a természet anyagkörforgásának. Ez azt jelenti, hogy a fát élÅ‘ növényi és állati organizmusok támadják meg és tartósan rombolják.

 

A fa természetes környezetében ezek az organizmusok nagyon hasznos munkát végeznek: széndioxidra, vízre és ásványi anyagokra, alkotórészeire bontják az elhalt fát, elÅ‘segítve  a természetes körforgásba való visszatérést.

Az ember számára, aki a komoly értéket képviselÅ‘ építményeit, bútorát és egyéb fából készült tárgyait sokáig szeretne élvezni, ezek a biológiai fabontók nem mások, mint kártevÅ‘k, amelyek ellen védekezni kényszerül.

 

3. Favédelem

Az, hogy miként és mivel védjük a fát, attól függ, milyen célra használjuk, milyen igénybevételnek lesz kitéve.

• Védelem a fizikai behatások ellen

A fa felületét védeni kell a károsodástól, a roncsolódástól. Ez nem csupán esztétikai megfontolásból lényeges. Az ép, megfelelÅ‘en kezelt felület megnehezíti a kártevÅ‘k támadását.

 

Alapszabályok:

Víz

Víz nem maradhat a fa felületén!

Az esÅ‘nek kitett részek rendelkezzenek megfelelÅ‘ lejtéssel, hogy a víz mielÅ‘bb le tudjon folyni. A lefolyás útjai lehetÅ‘leg rövidek legyenek.

Rés- és hézagmentesség. Ezekben összegyűlhet a víz, hó vagy jég, ami rohasztja, szétroncsolja az anyagot.

UV sugárzás

A romboló UV-sugárzás ellen a lakkok és lazúrfestékek pigmensei segítenek. Ez apró, szilárd festékrészecskék, amelyek finoman oszlanak szét a kötÅ‘- és oldószerekben, amely víz is lehet. Ezek a részecskék átszűrik az UV-sugarakat a fára esÅ‘ napsugarakból. Jelenleg a pigmenseket leginkább szintetikusan állítják elÅ‘.

 

 

Termékek:

Lazúrfestékek: az olyan festékek, amelyek átlátszóak, nyitott pórusokkal rendelkeznek és bevonásra szolgálnak. Ha fényálló festékanyagot tartalmaznak (megfelelÅ‘en pigmentáltak), úgy védelmet nyújtanak az UV-sugárzással, és a nedvességgel szemben is. Ezek között vannak szerves oldószer alapúak és vízalapúak is.

 

Lakkfestékkel vagy vastag rétegű lazúrfestékkel a fafelületet biztonságosan lehet védeni a belsÅ‘ térben és a szabadban fizikai hatások ellen, de bizonyos fokig mechanikai károsodás ellen is: karcolás, vagy nyomás ellen.

 

A lazúrfesték és lakkfesték közötti lényeges különbség abban van, hogy a lazúrfesték a felületen vékony réteget képez, amelyet szükség esetén hasonló anyaggal be lehet vonni. Az elöregedett lakkréteget pedig minimum be kell csiszolni, idÅ‘nként pedig teljesen eltávolítani egy újabb réteg felhordása elÅ‘tt.

 

A faviasz is – oldószeres vagy oldószer nélküli – a fafelület védelmére és nemesítésre szolgál. Taszítja a vizet, akadályozza a foltosodást, de ugyanakkor nem akadályozza a fa „légzését”.

 

A „kék angyal” környezetvédelmi jelzés az ilyen termékeknél azt jelzi,hogy ezek csak kevés oldószert tartalmaznak /jelenleg ez 10%-nál kevesebb/, ezért különösen környezetkímélÅ‘ek.

 

• ·                KártevÅ‘k elleni védekezés

A farontó gombák és farontó rovarok: élÅ‘, aktív és különösen veszélyes károkozók.

Akármennyire is káros a fára az idÅ‘járás, a gomba, rovarok és baktériumok, ezek a kicsi, de rendkívül vitális és romboló élÅ‘lények még veszélyesebbek. Közülük egyesek belülrÅ‘l kezdik a megsemmisítÅ‘ munkát, úgy, hogy a fertÅ‘zöttség csak akkor lesz észlelhetÅ‘, amikor a mentÅ‘ küzdelem már elkésett. Nézzük meg mindkét csoport legfontosabb képviselÅ‘it:

 

Kék gombák:

A gombák közül az ún. „kékség” elÅ‘állítói a legártalmatlanabbak, mert nem rombolják szét, „csak” megváltoztatják a fa színét. Értékcsökkenést, esztétikai problémát okoznak.

 

KönnyezÅ‘ házigomba:

Annál veszélyesebb, ezért jobban is kell tartani a valódi házi gombától, amely habarcson keresztül is emeletrÅ‘l emeletre hatol be és könnyen szétterjeszthetÅ‘ is. Hatására fejlÅ‘dik az ún. barna rothadás, a fa korhadt lesz és szétesik. Mindezek mellett ennek során penetráns korhadás szag is jelentkezik. 

 

Pincegomba (barna pincegomba):

A barna pincegomba leginkább új épületekben található. MindenekelÅ‘tt a lombfát támadja meg és „fehér korhadással” teszi ezt tönkre. Sövényleveles az ellentétje, amely a tűleveleseket választja ki magának. Mindegyik fajta a nedvességet kedveli.

 

Házi cincér:

A házi cincér az övezetünk legismertebb fafaló rovara. A kárt nem a bogár, hanem a lárvája okozza. Kanálformájú éles felsÅ‘ állcsontjával rágja szét a tetÅ‘szék fáját és a padló deszkáit ugyanúgy, mint póznát vagy vezetÅ‘ árboc (oszlop) anyagát.

 

Szú (Közönséges rágcsáló bogár):

A népiesen faféregnek nevezett rovar leginkább az elöregedett, korhadt vagy megtámadott /fertÅ‘zött/ fában található.

 

Szíjácsbogár:

A szíjácsbogár világos trópusi fával hozható be. Lárvája azonban a hazai lombos fát is megeszi.

 

Fadarázs:

A fadarázs lárváját friss fával hozhatjuk be az udvarra, illetve az építkezésre. Ha a darázs belebújik az anyagba, nemcsak fát, más anyagot is, úgy a tetÅ‘fedésre szolgáló ólomlemezeket is szétrágja.

 

Ha az olyan élÅ‘lények, mint gomba és rovarok veszélyeztetik a fát, a felületi védelem önmagában nem elegendÅ‘. Itt más eszközre, a kártevÅ‘k elleni irtószerekre, méregre is szükség van.

 

Farontók elleni mérgek:

 

4. Faápolás

 

Fából készült bútoraink, használati tárgyaink ápolási praktikái: